Figyelem! Ez az oldal cookie-kat és hasonló technológiákat használ.

Ha nem változtat a böngészője beállításain, beleegyezik a használatukba.

Elfogadom

Oldalainkat 143 vendég és 0 tag böngészi

  • A vadászgörény
  • Az etetésükről
  • A vadászgörény táplálkozás élettana I.

A VADÁSZGÖRÉNYEK EMÉSZTŐTRAKTUSÁNAK JELLEMZŐI
Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a vadászgörény obligát (kizárólagos) húsevő. Ezt emésztőtraktusának felépítése is hűen tükrözi.

FOGAK
A görénynek 34 maradandó foga van, a fogképlete: 2 (I3/3 C1/1 PM 3/3 M1/2). A tejfogak 20-28 napos korra, míg a maradandók 50-74 napra (7-10 hetes korra) bújnak ki.

 


Az egyes fogak feladata:
Incisivusok (I, metszőfogak): az alsó ív a felső alá ér. A tárgyak felvevése, bolhák kirágása.
Caninusok (C, szemfogak): zsákmány megragadása.
Praemolarisok (PM, előzápfogak): zsákmány vitele.
Molarisok (M, zápfogak): rágás, tépés.

  


NYÁLMIRIGY
A vadászgörénynek 5 pár nyálmirigye van: gl. parotis (fültőmirigy), gl. mandibularis (áll alatti nyálmirigy), gl. sublingualis (nyelv alatti nyálmirigy), gl. zygomaticus (járom alatti nyálmirigy), gl. molaris (zápfogi nyálmirigy).

GYOMOR
A gyomra a kutyáéhoz hasonlóan együregű, zsákszerű, tágulékony; így nagy mennyiségű élelem tárolására alkalmas.



VÉKONYBÉL
A vékonybél rövid (180-200 cm), tagolatlan, nincs vakbél, a vastagbél is mindössze 10 cm hosszú. A bélcsatorna testhosszhoz viszonyított aránya 5:1-hez. Ez nagyon rövid és egyszerű felépítésű bélcsatornát jelent, aminek következtében a táplálék áthaladása (tranzitideje) nagyon gyors (3-4 óra). A bélflóra nem számottevő, nincs rostemésztés.
A hasnyálmirigyük kétlebenyű, a májuk relatíve nagyméretű.
A vadászgörény napi takarmányfelvétele a testsúly 5-7 %-a (szárazanyagban). A gyors anyagcsere miatt a napi fejadagot érdemes 3-4 részre osztva adni. Természetesen a mennyiség élettani állapottól, életkortól függően módosulhat. A növendék és a vemhes-szoptató görények igénye 2-4-szerese is lehet egy normál aktivitású, felnőtt görényhez képest.
Az ivóvíz igény a szárazanyag-felvétel kétszerese (75-150 ml/nap), és folyamatosan álljon rendelkezésére (pl. golyós önitató).

A VADÁSZGÖRÉNY TÁPLÁLÉKA ÉS ÉLETMÓDJA A TERMÉSZETBEN
A napi életritmus a következők szerint alakul:
1. Vadászat
2. Evés
3. Pihenés
4. Koplalás 

A természetben az adott területen előforduló zsákmányállatokat vadássza, így a változatosságra nagyon esélye nincs. Kifejezetten követi az emberi településeket, és a patkányok kíméletlen gyilkosa. Beszabadulva a baromfi ólakba; elképesztő pusztítást képesek véghezvinni, amely a vadon élő görényt nem kívánt vendéggé tette az ember számára. Azonban a mezőn pocokféléket, madarakat, üregi nyulakat fogyaszt. A mindennapos keresgélésük során, gilisztákat, bogarakat is elfogyasztanak. A levadászott hörcsögök, üregi nyulak járatait tovább bővíti, és azokban tanyázik a szieszta idején. Általában sokkal többet pusztít belőlük, mint amennyit képes elfogyasztani, a felesleget elrejtik, és napok alatt felélik. Egy görény naponta akár tízszer is rájárhat a táplálékra. A zsákmányból hozzájut a szőrös bőrhöz, a húsához, a csontjaihoz, ínakhoz, zsírhoz és a beleiben lévő enzimatikusan feltárt növényi részekhez.

 

A VADÁSZGÖRÉNY TÁPLÁLÓANYAG-SZÜKSÉGLETE
A görények tápláléka gazdag jó minőségű, hús eredetű fehérjében, és zsírban, illetve kevés összetett szénhidrátot és rostot tartalmaz. A vadászgörény szereti az édes ízt, de az energiaszükségletét nem szénhidrátból fedezi. Szénhidrátban gazdag táplálék etetésekor csökken a fehérje- és a zsírfelvétel, ami komoly anyagforgalmi- és hiánybetegségekhez vezet.
1. Energia: 1 MJ ME /kg testsúly. „Energiára eszik”. Ez azt jelenti, hogy - bizonyos határokon belül - a napi szárazanyag-felvételt az állat tényleges energiaszükséglete határozza meg. Vemhes állatnál +10-15 % növendékeknél +0,2-0,5 MJ ME/kölyök.
2. A felnőtt állatok fehérjeszükséglete 30-40 %. Tenyészidőszakban, illetve a növendék állatoknak az ivarérésig minimum 35-40 % húseredetű fehérjét kell biztosítani. A különböző életszakaszok fehérjeszükségletének meghatározásakor figyelembe kell venni a takarmány energia-szintjét, a fehérjék aminosav-összetételét és a fehérjék emészthetőségét. A takarmány felvétel az energia függvénye, az energiatartalom növekedésével az a fehérjeszükséglet nagyobb.
3. Zsírigény: Tenyészidőszakon kívüli görény zsírigénye 20-22 %, míg a szoptató nőstények, és növendékek szükséglete minimum 25-30 %. A takarmány zsírtartalmának 10-15 %-a elsősorban telítetlen zsírsav (linolsav) legyen.
4. Rostigény: 2,5-3 % (szinte nincs rostemésztés, a belek perisztaltikájához szükséges). Túl sok növényi eredetű rost bélelzáródást is okozhat! A görény beleiben a ballasztanyag többnyire a zsákmányállat szőre és csontjai.
5. Hamu: 7%
6. A taurin nélkülözhetetlen összetevő ugyanúgy, mint a macskánál.
7. A táplálék béta-karotin tartalma inaktív formában is felszívódik, és májban raktározódik.
8. Ca-P aránya 1,2-1,7:1, azaz 4-10 g/kg Ca, és 4-8 g/kg P.

A VADÁSZGÖRÉNY ETETÉSE A GYAKORLATBAN
A fentiek értelmében a görény helyes etetéséhez a természetet kell leutánoznunk. Biztosítanunk kell a 30-40 % fehérjét, aminek 80-85 %-a húseredetű, és 15-20% növényi eredetű kell legyen. A növényi eredetű fehérjét, rostokat, feltárt növényi részeket azonban házilag nem tudjuk adni a görénynek. A zöldség adása nem egyenlő a zsákmányállat belében található speciális tartalommal!

A HÚSETETÉSRŐL
Régóta ellentétek feszülnek a húsetetők és tápetetők között, és sok esetben egyik-másik sem meggyőzhető arról, hogy egyik véglet sem feltétlen helyes.
Azonban van egy olyan fontos tény, amit mindenkinek tudomásul kell venni. A vadászgörény etetését a természetbeni táplálkozását alapul véve, érdemes húsra alapozni, de ez nem jelent kizárólagosságot.
A hússal való etetésbe mindig beletartozik a szőr, bőr, csontok, inak, zsír, belsőségek etetése egyaránt! Felmerül, hogy akkor most hogyan, mit, mikor etessünk? Nyersen vagy főve... ?

BESZERZÉS
A húst frissen hentestől, boltból kell beszerezni, amelyet saját fogyasztásunkra is használnánk. Nem állatkereskedésből, vagy látványosan többnapos, barnás színű, kicsit „szagos” húst kell olcsón beszerezni. „Olcsó húsnak híg a leve”; lehet már szennyezett olyan kórokozókkal, hogy az egészségügyi problémát okozzon görényünknek. Illetve ha belegondolunk, senkinek sincs olyan gusztusa ezekkel a húsokkal dolgozni, nemhogy a hűtőbe berakni…Ha kicsit kétes a hús mégis, akkor inkább főzzük meg. A jó minőségű, friss húst érdemes - a görények nagy boldogságára - nyersen adni.

MILYEN HÚSOKAT ADHATUNK?
Élő állat (egér, hörcsög, patkány)
A lehető legoptimálisabb, de csak akkor működik, ha valaki tenyészt rágcsálókat direkt etetési célra, vagy mindennap megveszi az egereket a kereskedésben, és persze bírja gyomorral.
Tévhit, hogy csak egéren élve is egészséges lehet egy görény, mert mindent megkap a szervezete, amire szüksége van. Az egér a görények étlapján szereplő táplálékállatok egyike, de mellette nagyon sok mást is fogyasztanának a természetben (rovarokat, gyíkokat, kisebb madarakat, egyéb rágcsálókat, tojást). Viszont, megfelelő táplálás mellett ideális a rendszeres egérrel való etetés is. Külön kiemelendők a bébi egerek, amik tápanyag összetételben mások, mint a felnőtt egerek. Egyik jó példa a kalcium, hiszen a bébi egerek csontozata puhább, így kevesebb kalciumot fogyaszt vele a görény, mint egy felnőtt egérből.
Természetesen, görény etetésére a felnőtt egér a legideálisabb, de tény, hogy sok görény, főleg, akik nincsenek egérhez szokva, eleinte könnyebben boldogulnak a bébi egérrel és fokozatosan egyre idősebbet adva, hozzászoktatható az idősebb egérhez.

Elhullott állatok
Az elhullott állatok tetemével fokozottan óvatosan kell bánni. Nem tudni sosem biztosan, hogy egy úton, kertben fekvő állat teteméről, hogy az hogyan került oda, és miért hullott el. Ha magunk öljük le etetés előtt az állatot, szinte csak akkor biztonságos, egyébként nem ajánlott.

Előkészített hús
A nyers húsban pont olyan arányú a só, és a többi tápanyag, mint amennyire szüksége van. Ha a húst nem főtt formában adjuk a görénynek, nem válik az állat tőle vadabbá, hiszen a természetes környezetükben ez a fő táplálékuk, csonttal, belsőségekkel együtt.

1. Darált húspép (baromfi, hal): A prémtenyészeteken alkalmazott leggyakoribb etetési módszer nedves keverékkel történik.
2. Baromfi aprólék (farhát, fej, nyak, zúza, máj, vese, tüdő): A legnagyobb jelentőségű alapanyagok.
A csont nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, ami ellensúlyozza a hús (izomzat) magas foszfortartalmát, és rágása közben a görény fogai tisztulnak, erősödnek. Emellett annyira fontos ballasztanyag a belekben, mint a növényevőknél a növényi rost; a belek perisztaltikáját fokozza. Segíthet a hízás elkerülésében, hiszen, csontos ételből kevesebb tápanyaghoz jut a szervezet, mint ugyanakkora mennyiségű pl. színhúsból. Tapasztalatok szerint, már a csontok beiktatása is segíthet az ideális testsúly elérésében - ha a görény túlsúllyal küzd. De a görénynél is okozhat a túl sok csont székrekedést, rosszabb esetben, akár bélelzáródást is. Táplálékállatnál ilyen probléma ritkán merülhet fel, hiszen abban a görény arányosan jut csonthoz és más, lágyabb részekhez. Tapasztalatok szerint, már csak és kizárólag csirkenyakból álló menü is elég lehet egy komolyabb székrekedéshez. Székrekedést, bélelzáródást az etetés módja is okozhat. A görényekre nem jellemző a rágás, ők a húst tépik, a csontot aprítják - akkora falatokra, amekkorában le tudják nyelni. Ha túl apró darabokban tálaljuk, azt szinte egyben le is tudják nyelni. Ezt, pedig, az emésztés sem biztos, hogy tudja "korrigálni", vagyis, a nagyobb darabok elakadhatnak a bélben.
Baromfihúsból vagy egérből könnyen juthat a görény puha csontokhoz. A szálkásan törő csontokat nem ajánlott odaadni. Szintén érdemes ügyelni arra, hogy más, erősebb csontok klopfolás révén szálkásan törhetnek, ami etetésre szintén nem alkalmas, mert átbökheti az emésztőcső falát. Az ilyen csontokat inkább főzzük meg, szárítsuk ki és adjuk darálva. A gazdi által aprított csontok között maradhat szilánkos, amit hiába tompít a gyomorsav, mégis okozhat balesetet, akár már a szájban azzal, hogy az ínybe fúródik, de később is, ha mégis a bélbe. Táplálékállat fogyasztásánál ennek is kisebb a kockázata, hiszen, a tapasztalat az, hogy az egyéb elfogyasztott, de emészthetetlen részek, körbevonják a csontokat, így csökkentve a balesetveszélyt.

Tanács:
-> Adjuk minél nagyobb darabban, hogy a görény maga aprítsa fel. Ez porcos részekre is igaz.
-> Hagyjunk a csonton húst is, hogy tényleg ő fogyassza úgy, ahogy számára természetes.
-> A csontok, illetve, csontos részek, a menü részei legyenek, ne önálló étkezés.
-> Lehetőleg, ne klopfoljuk. Jobb egészben, vagy darálva adni.
-> Szilánkokat, éles darabokat, ne adjunk a görénynek és nézzük is meg a húst, hogy ne maradjon benne ilyen.
-> Ha hússal való etetést választjuk, szoktassuk rá a csontos részekre is, vagy gondoskodjunk a táplálék megfelelő kiegészítéséről.

A legértékesebb a máj, aminek étrendi hatása kitűnő, vitamin, és ásványi- és mikroelem tartalma nagy. De az egyoldalú, gyakori májetetés a máj magas A-vitamintartalma miatt káros, és könnyen A-vitamin túladagoláshoz vezet! Az A-vitamin túladagolás csontfejlődési zavarokat okoz. A csonthártya és a csont visszafordíthatatlan fejlődési zavara alakul ki, és csontkinövések keletkeznek a végtag csontjain, a nyakcsigolyákon (itt pedig sérülhetnek a kilépő idegpárok), amely komoly fájdalommal, étvágytalansággal, és akár mozgásképtelenséggel is járhat. Alkalmanként adjuk, és a táplálékállat arányában, ahogy a természetben hozzájutna. Értékes a szív és a vese is; hasonló mennyiségi elvek alapján, mint a máj etetésénél.

3. Nyúlhús: Emberi fogyasztásra szánt húsok közül a nyúlhús a legegészségesebb egy görénynek. Természetesen, itt is igaz az, hogy csak és kizárólag nyúlhús adni ugyanúgy nem megfelelő, mint bármely más, egyoldalú etetés. A nyúlhús leggyakoribb problémája a soványsága, vagyis, sokszor nem tartalmaz annyi zsírt, amennyire egy görénynek szüksége lenne. Gyakori nyúlhússal való etetéskor érdemes erre is gondolni és más húsokról származó, zsírosabb részekkel kiegészíteni a menüt, mert a tartós alacsony zsírbevitel is károsítja a görény szervezetét.
4. FONTOS! Nyers disznóhús a potenciálisan benne levő Aujeszky betegséget okozó Herpes-vírus miatt nem etethető! Párizsi adható nekik, bár ezekben a késztermékekben fűszer és só található, ami nem a legmegfelelőbb az állat számára. A természetben sem vadássza le a disznót, mi se akarjuk neki semmilyen formában adni.
5. Nyers/főtt marha-/lóhús: Ha elgondolkodunk, hogy a marhákat/lovakat sem vadásszák le a mezőn, így a marha-/lóhús etetése is mellőzhető. Azért sem ajánlott, mert a marhahús K-vitamin tartalma magasabb, illetve zsírban szegényebb, mint ahogy a görény igényelné. DE! Árva, kézzel nevelt kölykök esetén a magas K-vitamin tartalma miatt szóba jöhet a tejpótló mellett.
6. Hal (édesvízi és tengeri halak): Ritkán. A halat feltétlenül főzzük, mivel a halban lévő enzim a B-csoportbeli vitaminok hiányát váltja ki.
7. Felvágottak, szalámik: A kereskedelmi forgalomban kapható felvágottak, szalámik (sertés, baromfi, marha stb.) az íz, a tartósítás, a szín miatt is tartalmaznak rengeteg adalékanyagot, színezéket, tartósítót, fűszereket, amelyek alkalmatlanná teszik ezeket a termékeket bármely húsevő állat tartós táplálására is. Ha valaki nagyon nem tudja megállni, hogy a kuncsorgó görénynek ne adjon egy-egy falatka párizsit, akkor csak nagyon ritkán csábuljon el, mert vannak sokkal egészségesebb jutalomfalatok is.

Gyakorlati tanács: A húst érdemes előre felporciózni és lefagyasztani, s majd csak etetések előtt teljesen kiolvasztani egy-egy adagot. Nagyobb mennyiségű húst máshogyan - a romlást elkerülve - nem lehet tárolni. De az egyszer már kiolvasztott húst visszafagyasztani TILOS!

VIGYÁZAT! A kizárólagos nyershús etetés (csontja, és minden egyéb szerv vagy más kiegészítő táplálék nélkül) súlyos hiánybetegséget idéz elő. Önmagában a hús magas foszfortartalmú, és alacsony kalciumtartalmú. Az elégtelen kalcium bevitel miatt a szervezet a vér kalciumszintjének növelése érdekében a mellékpajzsmirigy calcitonin nevű hormonja segítségével mozgósítja a kalciumot a csontokból (másodlagos hyperparathyroidismus), ennek eredményeképpen a csontok megpuhulnak (eltűnik a mész), és könnyen törnek (osteodystrophia fibrosa).
Ha a vadászgörény a színhúson kívül nem eszi meg az egyéb részeket (csont, bőr, inak, zsír, belsőségek), akkor az étrendjét táppal mindenképp ki kell egészíteni!


Molnár Szabina

Felhasznált irodalom :
- Andrásofszky-Bersényi-Cenkvári-Fekete-Fébel-Hullár-Szabó: Állatorvosi Takarmányozástan és dietetika II. átdolgozott kiadás, 2009
- Proháczik - Fodor - Kulcsár - Huszenicza: A vadászgörény nemi működése, valamint gyakoribb ivarszervi és hormonális megbetegedései, 1. A faj bemutatása, táplálása és ivari működésének élettana, Magyar Állatorvosok Lapja, 2004/6. p353-363
- http://www.skullsunlimited.com/record_variant.php
- http://holisticferret.proboards.com/index.cgi?board=ferretpic&action=print&thread=4038
- Prof. Fekete Sándor György: A görény (Mustela putorius furo), mint kísérleti állat c. előadás 2010
- www.dietvet‐holistic.hu
- Dr. Nagy Gábor: A vadászgörény táplálásának korszerű megközelítése – a szakember szemével

Elérhetőségeink

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Messengeren is kereshet minket a kód beolvasásával, vagy kattintson a képre!

Adószám, számlaszám

Adószám: 18213609-1-11

Számlaszám: 11600006-00000000-49134391 Erste Bank

IBAN: HU17116000060000000049134391

Cím, elnökség

Székhely: 2890 Tata, Gesztenye fasor 43/3 3/1

Elnök:
Elsikné Snieder Katalin, +36/70 610-5453, snieder.katalin [kukac] gmail.com

Elnökségi tagok:
Bilicsi Erika, +36/20 446-5346, bilicsi.erika [kukac] gmail.com

Kun Zsanett, +36/20 583-0382, kunzsanett88 [kukac] gmail.com