Figyelem! Ez az oldal cookie-kat és hasonló technológiákat használ.

Ha nem változtat a böngészője beállításain, beleegyezik a használatukba.

Elfogadom

Oldalainkat 499 vendég és 0 tag böngészi

  • A vadászgörény
  • Egészség
  • Szaporodásbiológia II.

A VADÁSZGÖRÉNYEK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA II.

AZ IVARZÁS GÁTLÁS MÓDSZEREI VADÁSZGÖRÉNYBEN
 

Általános szempontok
A tüzelés szezonálisan – nősténytől függően – kora tavasszal kezdődik. Tavasszal a megvilágított órák számának növekedésére indul be az ivari működés (16 óra megvilágítás, 8 óra sötét). Emellett az ivarérő nőstény első ivarzásának időpontját befolyásolja a tápláltsági állapot, a testsúly és a tartási viszonyok is. Ilyenkor felvetődik a kérdés (már akiben sajnos), hogy ilyenkor most mit tegyen a nőstényével.

A társállatként tartott vadászgörény tartásának célja zömében nem a szaporítás/tenyésztés. A vadászgörény esetében az ivarzás gátlás azért kulcskérdés, mert nem mehetünk el mellette, nem kerülhetjük el azzal a jelmondattal, hogy majd elmúlik. Ez itt a kulcsszó. NEM MÚLIK EL. Nem úgy működik, mint a macska, hogy a szezonban egymást követő tüzelési periódusok váltják egymást késő őszig, amikor is a nappalok rövidülésével csökken, majd megszűnik a tüzelés. Vagy netán gyorssegélyként megpálcázzuk, mint a macskákat szokás, hogy ovuláljon a párzást imitálandó inger hatására. Nem, ez sem működik.
A behatolás hiányában az ovulációt nem tudja kiváltani önmagában sem a hím jelenléte, sem udvarlási magatartása (pl. nyakharapás, maga alá gyűrés). A párzás, mint szomatoszenzoros inger, felszabadítja azt a hormont (GnRH) a hypothalamusból, ami kialakítja az ovuláció kiváltásához szükséges luteotróp hormon (LH) vérbeli csúcsát, és ezáltal a tüszőrepedést.

Akkor most vetődik fel a kérdés, hogy mi legyen?

Miért ne hagyjuk tüzelni? Nagyon egyszerű a válasz: mert bele fog halni. A korábban tárgyalt hyperoestrogenismus („túltüzelés”) kórkép, annak minden tünetével, és következményével meg fog jelenni, és bizony a komolytalanra vett tüzelés tragédiába torkollhat – ezt ne várjuk meg!

Sokszor hallott téveszmék a szaporításról:
1. Egyszer minden nősténynek ellenie kell.
Már miért kellene? A természetben ez élet körforgásának, az ösztönöknek és a párzási idénynek velejárója, hogy a nőstények vemhesülnek. Társállatokként nem csak azt szabjuk meg, hogy hol éljenek, mit tehetnek, mit egyenek, de azt is, hogy tüzelés esetén találkozhatnak-e a nőstények hímmel, avagy sem. A nőstény „működése” szempontjából a vemhesülés egy lehetőség, és nem a saját igénye, hanem az ösztönei/hormonjai által vezérelten merül fel. Tehát aki nem tenyésztési szándékkal, e faj nemesítésére kidolgozott terv alapján, genetikai megőrzés céljából szándékozik meggondolt párosításokat megvalósítani, az ne ezzel a téveszmével takarózzon, mert mindent elárul az illetőről, és a hozzá nem értéséről.

2. Olyan aranyosak a kölykök…
De egy alomban nem 2-5, hanem 12-15 kölyök is lehet! Mit fog tenni alapesetben 10-12 kölyökkel? A tartási, etetési költségek meg fognak sokszorozódni. Aki nevel 2-3 gyereket, és úgy dönt, hogy csak miattuk legyenek a görénymaminak kisgörényei, bizony számolhat azzal, hogy a kölyöknevelés sok pénzbe, időbe, energiába fog kerülni, és az állatorvosi ellátások még hozzájönnek (vakcinázás, féreghajtás, eseti ellátások, chipeztetés stb). A görénytenyésztés nem egy alkalmi tevékenység, erre felszerelés, berendezkedés, hozzáértés, helyzetfelismerés, pénz, idő, energia szükségeltetik. A cukiméter szerinti görénykölyök-vállalás meggondolatlanság, hiszen szocializálni kell a kölyköket, mert bizony azok harapni fognak, nevelni kell őket… Igen akár 10-12-t is! És ha nem tudjuk mindet gazdihoz adni? Hova teszünk annyi állatot? Azokat továbbra is etetni, nevelni (!) kell, állatorvoshoz hordani, bármi bajuk van, és ezek a költségek nem fognak csökkenni a felnőtté válással… sőt... Bejön a „nincs időm ennyi állatra”, de nem kell senkinek effekt, elkanászodnak, nagyobbat harapnak, mint 6 hetesen a féléves kamaszok, és egyszer csak az utcáról, vagy hónapos kínzások után lelki nyomorékként, „deformált világ-és emberképpel” kerülnek hozzáértő emberekhez.
A természetben született kölykök egyik része felnő, önellátóvá válik, másik részük kiszelektálódik a természet kemény törvényei alapján: a gyengébbnek vesznie kell. Mit csinál az ember? Minden gyámoltalan, gyengébb egyedet támogatunk, így a szelekció ellen dolgozunk: a beltenyésztéssel és a féktelen szaporítással maradandó genetikai károsodást okozunk egy értékes fajnak.

3. Jövedelem-kiegészítés: szaporítás vagy tenyésztés?
Aki felelősségteljes tenyésztőként dolgozik, nagyon jól tudja, hogy bármilyen állatfajt is tenyésztünk, nemesítünk, az sosem hozza a pénzt, hanem viszi. A tenyésztő nem a pénzszerzés, hanem a faj szeretete és megőrzése céljából szeretne minél értékesebb génállományú egyedeket, vagy pedig kiegyensúlyozott hobbiállatként szerető családnál tudni a kölyköket. A kölyök vételára a töredékét sem fedezi a vemhesség alatti táplálástól kezdve a kölykök 8 hetes kori családhoz kerüléséig felmerülő mindenféle költségnek. A szaporítók (még sajnos sokan vannak) viszont a nyereségre apellálnak, és gyártják „iparilag”, kegyetlen körülmények közepette a selejtes kölyköket, amelyeket nagy tételben, potom áron próbálnak eladni, hogy a minimalizált tartási költségek mellett pluszba jöjjenek ki. Ez a kutyáknál is ismert gyárrendszer alapján működik a kert hátsó sufnijában. Elkeserítő.
De az emberek hogyan ítélik ezt meg? Olcsóbb kölyök kell, mert nem adok pl. tízezreket egy kölyökért, ha lehet ötezerért, meg kevesebbért is kapni. De ezek az emberek nem sokat tudnak a görényről, csak annyit, hogy népszerű, meg milyen cukin lehet hajtogatni… Aztán jönnek csőstül az idegrendszeri/genetikai gondok, nevelési nehézségek, betegségek, oltások stb. És megint rájöttünk, hogy olcsó húsnak híg a leve, mert a „szaporító biza nem mondott egyebet, minthogy ez makk-egészséges, imádni fogjátok”. A tenyésztőnek nem csak, hogy nem mindegy mikor, kinek, hogyan, mennyiért adja a kölyköt, de a későbbiekben is tudni akar a kölykéről és annak dolgairól.

 

AZ IVARZÁS GÁTLÁS MÓDSZEREI

Műtéti ivartalanítás
A végleges ivarzás elmulasztás legegyszerűbb módszere a műtéti petefészek és méheltávolítás (ovariohysterectomia). A beavatkozást rutinszerűen végzik, mint a kutya és a macska ivartalanítását.
Indikáció
- Kiöregedett tenyészállat
- Nem tenyésztésre szánt állat
- Ismeretlen előéletű, kóbor társállat
- Öröklődő betegséget hordozó állat
- Szaporodásbiológiai problémák
Mikor?
Az ivartalanítást sok helyütt (pl. USA) már 6 hetes korban elvégzik, de nálunk a 6 hónapos kor körüli ivartalanítás a bevett – akkorra várható az első tüzelés. A műtétre az első tüzelés korai szakaszában kerül sor. Ne várjuk meg az első tüzelést végig, mert akkor az lesz az utolsó is egyben (lsd. hyperoestrogenismus!)
Esetleges szövődményként kialakuló kórképek az ivartalanítás után
- Mellékvese-daganat, FADC (Ferret Adrenal Disease Complex) – Mellékvese túlműködés: az ivartalanítást követően 70%-os aránnyal alakul ki mellékvesekéreg-daganat!
- Ovarian Remnant Syndrome (ORS): petefészek darab visszamaradás okozta tünet együttes.
- Húgyvezető elkötése okozta hydronephros (1-2 oldali veseműködési zavar, -elégtelenség)

Gyógyszeres befolyásolás
1. Ovuláció kiváltás
Ezt a módszert leggyakrabban akkor alkalmazzuk, ha olyan tenyészállatról van szó, amit nem szeretnénk vemhesíteni, de a hyperoestrogenismust viszont ki szeretnénk védeni. Ennek érdekében mesterségesen váltjuk ki a tüszőrepedést, és az álvemhesség kialakulását ezzel a hormon injekcióval.
Hatóanyag: GnRH (20 µg), hCG (100 NE)
- A GnRH a hypothalamusban termelődő hormon, amely a hypophysisre hatva fokozza az LH, FSH termelődését. Az FSH a tüszők éréséért, az LH az ovuláció kiváltásáért felelős. A hCG LH-szerű hatással rendelkezik, így ovulációt indukál.
- A GnRH nálunk klinikai körülmények között nem használt, mert allergiás reakciót indukálhat, míg a hCG viszonylag gyakran alkalmazott.
- Mindkét szer hatására ovulál az állat, kialakul az álvemhesség (42 nap). Ha a tenyészszezon végén kap hCG-t, akkor csak következő tenyészszezonban ivarzik vissza, ha a tenyészszezon elején, akkor nyáron (6-8 hét múlva) visszaivarzik.
Előny:
- Hyperoestrogenismus megakadályozható („tűzoltás”)
- Második vemhesség megakadályozása egy idényen belül.
Hátrány:
- 1-2 hónap után visszaivarzik és vemhesülhet is.
- Csak ideiglenes megoldás, alkalmatlan a petefészekciklus elnyomására!
- Többszöri alkalmazás esetén méhgyulladás alakulhat ki!
Készítmény:
- Busol (Buserelin-acetát - GnRH analóg)
- Choriogonin injekció (hCG)

Egyéb módszer ovuláció kiváltásra: Pároztatás vasectomizált hímmel: terméketlen hímmel való pároztatás hatására ovulál az állat, hiszen minden természetes módon zajlik, csak éppen nem vemhesül a nőstény. Álvemhes lesz 42 napig. Ha a pároztatás a tenyészidőszak elején (tavasz) történik, akkor nyáron 6 hét elteltével az állat visszaivarzik, ha a végén vagyunk, akkor csak jövő tavasszal – szezonális egyedek esetében. Lakásban tartott nőstények esetén 6 hét elteltével bármikor visszatüzelhet, így ez egy nem gyógyszeres ovuláció kiváltásnak felel meg.

CIKLUSSZUPRESSZIÓ (PETEFÉSZEKCIKLUS ELNYOMÁSA)
A ciklus beindulása és az ovuláció megakadályozása a cél. Erre többféle módszer is rendelkezésre áll.
2. Progesztagének – Szintetikus gesztagének
Hatóanyag: Medroxy-progeszteron-acetát (MAP, Depo-Promone inj., 15 mg), Megesztrol-acetát (MGA, Ovarid tabletta) Proligeszton (PRL, Covinan inj., 40 mg)
A gonadotrop (progeszteron elnyomja a GnRH aktivitását, antiovulációs) elválasztás elnyomásán alapszik.
A társállatként tartott vadászgörény tenyészciklusa felborult; most már nem határolható be szezonalitási elvek alapján, mint vad társaié. A lakásban tartott állatok fény és hőmérséklet viszonyai merőben eltérőek vad társaikétól, ezért azt lehet mondani, hogy a társgörény manapság az év bármely szakában betüzelhet, mert a külső környezeti hatások a lakásban nem befolyásolják.
A készítményt (injekció) akkor kell bevetni, amikor a péra megnagyobbodása elérte maximális méretét, és már látható ivarzási nyálka folyatása is (amikor a legmagasabb az ösztrogénszint ahhoz, hogy a párosodás kiváltotta LH-csúcs ovulációt indukáljon).
A hatás kb. 12 hónapig tart.
Nagyon ritkán tapasztalható, hosszú évek tartós kezelése során kialakuló mellékhatások:
- HGCE (Hyperplasia Glandularis Cystica Endometrii) – Pyometra (gennyes méhgyulladás) komplex
- Vemhesség meghosszabbodása
- Emlőmirigy szöveti növekedési hormon termelése, és daganatos transzformációja
- Diabetes mellitus
- Agresszív viselkedés
- Cushing-kór (Hyperadrenocorticizmus): szimmetrikus szőrhullás, bőrpigmentáció (kortizol)
Gyakorlati tapasztalatok alapján ezek a mellékhatások nagyon ritkák, mindössze szakirodalmi említést tesznek róluk.

TENYÉSZTŐI TAPASZTALATOK
Tapasztalatok a Covinan injekció (PRL) használatával kapcsolatban.
A vadászgörény (Mustela putorius furo) manapság úgy tenyészállatként, mint házikedvencként egyre sűrűbben lakás körülmények között él. Ez a körülmény hoz magával egy sor olyan kérdést, mely eddigi ridegen tartása folytán nem okozott gondot. Ilyen az ivarzási ciklus megváltozása, akár évente négyszer. Valamint az igény az ivarzás megszüntetésére különböző módszerekkel.

Problémák Vasektomizált hímmel való pároztatás: az ovuláció után 6 hétre ismételt tüzelés következik be, ami hosszú távon nem tartható.
Az ivartalanítási szövődmények; mely vagy visszamaradt petefészek szindrómát, vagy a későbbiekben a mellékvesekéreg megbetegedését okozza.
Valamint a spontán tüzelés elmaradás lakás körülmények között nem történik meg, a görény ösztrogén szintje folyamatosan magas, mely akár az állat elhullásához is vezethet (hyperoestrogenismus).

Célunk
Olyan szer kipróbálása és alkalmazása, amely hatásos a következő esetekben: részben a lakás körülmények között tartott tenyésznőstények egy-egy tenyészszezonból való kihagyására, vagy akár a többszöri ivarzás elkerülésére.
Másrészt a hobbi állatok minél későbbi ivartalanítása a fent említett problémák elkerülése érdekében.
Célunk eléréséhez alapul szolgált: Dr. Proháczik Angella Szexuál endrokrin diagnosztikai és gyógykezelési technikák háziasított vadászgörényben című PhD értekezése.
Covinan alkalmazása vadászgörényben:
Alkalmazott szer: Covinan (Proligeston, PRL) injekció.
Minden állat 0,5 mg subcutan (bőr alatti) injekciót kapott.

Tapasztalatok:
1. év

Név Ivarzás kezdete Hormon beadás Elmúlás Ismételt tüzelés Megjegyzés
Hiszti 2008.02.23 Második hét 03.15. 2009.03.01  
Edelweis 2008.03.06 Első hét 03.16. 2008.05.20 07.17. sikeres ellés  1 év múlva ismét
Gingi 2008.05.19 Második hét 06.02. 2009.03.21 Ellés után beadva, sikeres kölyöknevelés
Csöppem 2008.03.06 Második hét 03.27. 2009.04.02.  
Angyal 2008.03.06 Második hét 03.27. 2009.03.19. Ellés

1. Hiszti már 3 almot felnevelt 4 éves görény.
A többiek 1 évesek első tüzelésük volt.
2. Edelweis a hormon beadása után visszatüzelt majd sikeresen vemhesült és kölyköket nevelt.
3. Gingi 2 kölyök ellése után ivarzott ismét, ekkor kapta a hormont, ennek ellenére a kölyköket szépen felnevelte.

2. év

Név Ivarzás kezdete Hormon beadása Elmúlás Ismételt tüzelés Megjegyzés
Hiszti 2009.03.01 Második hét 2009.03.21 2010.02.22  
Edelweis 2009.05.20 Második hét 2009.06.04 2010.03.05 Ellés után beadva, egy hét múlva
elapadt a teje
Gingi 2009.03.15 Második hét 2009.03.29 2010.03.10  
Csöppem 2009.03.22 Második hét 2009.04.05 2010.03.10  
Zorka 2009.01.22 Második hét 2009.02.05 2010.01.27  
Emma 2009.05.10 Második hét 2009.05.24 Idő közben ivartalanítva  
Elois 2009.08.17 Második hét 2009.08.24 2010.03.21  
Szeréna 2009.07.15 Első hét 2009.07.22 2009.08.11 Ivartalanítva

Mint látható több görény ismételt oltáson vett részt.
Edelweis újból ellett, alacsony alom szám miatt az ellés után két héttel hormont kapott, mivel ivarzott. Nála a beadás után egy héttel tejelapadást észleltem.
Ebben az évben már nem csak tenyészállatok vettek részt programunkban, közülük egy nőstény ivarzott ismételten 6 hét elteltével, ő ivartalanítva lett.

3. év

Név Ivarzás kezdete Hormon beadása Elmúlás Ismételt tüzelés Megjegyzés
Hiszti 2010.02.22 Második hét 2010.03.01    
Edelweis 2010.03.05 Második hét 2010.03.12    
Csöppem 2010.03.10 Második hét 2010.03.16    
Gingi 2010.03.10 Második hét 2010.03.16    
Elois 2010.03.21 Második hét 2010.03.28    
D.D. 2010.05.13 Második hét 2010.05.20   Álvemhesség után
D.V. 2010.03.21 Második hét 2010.03.28    
Enya 2010.03.21 Második hét 2010.03.28    
Zorka 2010.01.27 Második hét 2010.02.03    
Csipke 2010.01.12 Második hét 2010.01.19    
Prücsök 2010.01.25 Első hét 2010.02.02 2010.03.11 Ivartalanítva
Punkki 2010.03.21 Második hét 2010.03.27    
Szöszi 2010.02.21 Második hét 2010.03.01    
Süti 2010.02.28 Második hét 2010.03.07    
Nyurga 2010.04.15 Második hét 2010.04.21    
Haraszti 2010.04.28 Második hét 2010.05.04    
Monor 2010.04.21 Második hét 2010.04.27    
Katty 2010.05.02 Második hét 2010.05.09    
Niki 2010.04.12 Második hét 2010.04.19    
Zara 2010.05.13 Második hét 2010.05.20    
Tara 2010.02.14 Első hét 2010.02.20    
Csitri 2010.03.12 Második hét      
Ropi 2010.03.12 Második hét      

Idén (2010) 23 állatot sikerült bevonni. Az eddigi visszajelzések alapján egyetlen állat tüzelt be ismételten, a többi ezidáig nem. Az állatok többsége házi kedvenc.
Tapasztalataink alapján az ivarzás kezdetétől számított második héten, a péra teljes kitüremkedése után a leghatásosabb az injekció. Így egy évre, vagy minimum a következő tavaszig szünteti meg az ivarzást.
Az elmúlt 3 évben 6 nőstény kapott ismételt Covinan (0,5 mg) injekciót sc. minden év tavaszán, náluk sem volt megfigyelhető semmilyen mellékhatás, ivarzásuk továbbra is a görények szaporodás biológiájának megfelelően alakult.

Összehasonlítás
Összehasonlítva a spontán ivarzás megszűnő, pároztatott, de álvemhes, vagy a vasektomizált hímmel imitált vemhesítéssel elmondható, hogy a Covinannal oltott görények álvemhességi tünetei sokkal enyhébbek, szőrük nem, vagy mérsékelten hullik (a tavaszi vedlésnek megfelelő), étvágyuk normális marad, fogyás/hízás sehol nem volt megfigyelhető, viselkedésükben is kevésbé mutatkozik a kölyöknevelési ösztön, mint a fent említett társaiknál.

Összegzés
Egyértelműen kijelenthető, hogy a Covinan kiválóan alkalmas a vadászgörények ivari működésének szabályozására. Az még előre nem látható, hogy a mellékvese megnagyobbodás kialakulásában előre lépést hoz-e a szer, mivel ez a megbetegedés ivartalan állatokon is legkorábban az ivartalanítást követően kb. 4 év múlva alakul ki.
Viszont, ha a hormonnal késleltethető az ivartalanítás, valószínűsíthető, hogy a betegség kialakulása is későbbre tehető. Az megállapítható a három év tapasztalatai alapján, hogy mellékhatásként nem jelentkezett, se pyometra, sem mucometra egyetlen állatnál sem. A tenyészállatok egy tenyészszezon kihagyásával is vemhesülnek, többszöri ivarzás nem fordult elő.

Prepuk Marianna

3. GnRH elleni immunizálás
A módszer azon alapszik, hogy a GnRH ellenes ellenanyag termelésére sarkallják a szervezetet, ami miatt kiesik a GnRH hatás. Több állatfajban ez működőképes, de vadászgörényben nem specifikus immunreakciókat váltott ki a módszer, ami miatt altatni kellett az állatokat, így ennek alkalmazása nem javallt.
4. Hosszú hatású GnRH analógok – A jövő! Hatásuk azon alapul, hogy átmenetileg erőteljesen fokozzák (GnRH-szerű hatás) az LH, FSH kiválasztását és/vagy leadását, ami miatt a hormonok receptorai túltelítődnek, és a szervezet csökkenti a számukat addig, amíg egyszerűen nem lesz elég receptor a hatásuk kifejtéséhez. Emiatt a petefészkek inaktívvá (acikliássá) válnak. Így a tüszőfejlődés, a ciklus 8-20 hónapig szünetel. A hatás ismételhető, visszafordítható.
Hatóanyagok: Leuprolid-acetát (Lupron Depot inj. – nem elérhető), Deslorelin-acetát (Suprelorin implantátum, 4,7 mg)
Alkalmazás
- FADC: Mellékvesekéreg túlműködés
- Tenyészállatok ciklusszupressziója
- Hyperoestrogenismus
A tenyészszezon előtti hetekben történő kezelés hatására az állatok intenzíven ivarzani kezdenek, majd ez néhány napon belül magától elmúlik akár 2 éves időtartamra is. A kezelésnek eddig ismert mellékhatása nincs, remélhetőleg ez lesz a jövő szövődmények nélküli gyógyszeres ivartalanítása!

Molnár Szabina

Felhasznált szakirodalom
1. PROHÁCZIK Angella - FODOR Kinga - KULCSÁR Margit - HUSZENICZA Gyula: A vadászgörény (Mustela putorius furo) nemiműködése, valamint gyakoribb ivarszervi és hormonális megbetegedései. Irodalmi áttekintés. III. A nem kívánt ivarzás megelőzésének lehetőségei és korlátai. In.: Magyar Állatorvosok Lapja, 2004. 7. szám. p. 419-423.
2. PROHÁCZIK Angéla - KULCSÁR Margit - HUSZENICZA Gyula: A vadászgörény ivari működésének jellemzői és befolyásolásának lehetőségei. 10. Szaporodásbiológiai Találkozó (2003. november 14-15.) (Kiskunmajsa). In.: Állattenyésztés és Takarmányozás. 53. évf. (2004) 2. szám. p. 190-191.
3. Dr. Proháczik Angella: Szexuál endokrin diagnosztikai és gyógykezelési technikák háziasított vadászgörényben. (PhD értékezés, 2009.)
4. Prepuk Marianna tenyésztő tapasztalatai Covinan alkalmazásával kapcsolatban.
5. XII. Kómár nap: Fókuszban a vadászgörény című kongresszus előadásanyagai:
6. Dr. FODOR Kinga: A vadászgörény tartásának általános tudnivalói (tartásmód, élősködők, állatvédelem, öröklődés).
7. Dr. FODOR Kinga: A vadászgörény táplálása és dietetikája (gyakorlati takarmányozás életkoronként és élettani állapotonként; egyes betegségek diétája).
8. Dr. LIPTOVSZKY Mátyás: A vadászgörények immunizálása és belgyógyászati problémái. Aneszteziológiai összefoglalás.
9. Dr. BEREGI Attila: A vadászgörények sebészete és altatása a napi gyakorlatban.
10. Dr. PAZÁR Péter - Dr. BEREGI Attila: Labordiagnosztika és műszeres vizsgálatok vadászgörényen.
11. Dr. OPPE Nikoletta: A vadászgörények szaporodás-biológiája és endokrinológiája.

Elérhetőségeink

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
                 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 

Messengeren is kereshet minket a kód beolvasásával, vagy kattintson a képre!

Adószám, számlaszám

Adószám: 18213609-1-11

Számlaszám: 11600006-00000000-49134391 Erste Bank

IBAN: HU17116000060000000049134391

 

Cím, elnökség

Székhely: 2890 Tata, Gesztenye fasor 43/3 3/1

Elnök:
Elsikné Snieder Katalin, +36/70 610-5453, snieder.katalin [kukac] gmail.com

Elnökségi tagok:
Bilicsi Erika, +36/20 446-5346, bilicsi.erika [kukac] gmail.com
Kun Zsanett, +36/20 583-0382, kunzsanett88 [kukac] gmail.com