Figyelem! Ez az oldal cookie-kat és hasonló technológiákat használ.

Ha nem változtat a böngészője beállításain, beleegyezik a használatukba.

Elfogadom

Oldalainkat 15 vendég és 0 tag böngészi

  • Főoldal
  • A vadászgörény
  • Egészség
  • Szaporodásbiológia I.

A VADÁSZGÖRÉNYEK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJA 

A NŐSTÉNY GÖRÉNY IVARI MŰKÖDÉSE I.

A NŐSTÉNY GÖRÉNY FEJLŐDÉSE MEGSZÜLETÉSTŐL AZ IVARÉRETTSÉGIG

 

1. 0-3 hetes kor
A nőstény 42 (± 2 nap) vemhesség után hozza világra egyenként 6-12 g, 3-4 cm hosszú kölykét. Ekkor még a kisgörények vakok, süketek, csupaszok, magatehetetlenek. Az anya az általa készített fészekben szoptatja őket, napi 8-12 alkalommal is kezdetben, melegíti őket, és csak villanásnyi időre hagyja magukra őket, hogy egy pár falatot enni tudjon. Az anya koncentrált táplálóanyag-tartalmú tejének köszönhetően a kölykök óriási növekedési eréllyel fejlődnek. Kb. 5-6 nap alatt megduplázzák súlyukat. A 3. hétig csak szopnak, és csak a fészekben vannak.

2. 3 hetes-6 hónapos korig A kisgörények a 32. naptól kezdenek hallani, és a 34. naptól már kinyílik a szemük is. A 4-5. héttől a külső nemiszervek alapján biztosan elkülöníthetőek nemek. A nőstény és a hímivarú kölykök fejlődése a 6. hétig szinte megegyezően halad, később a két nem látványosan szétnő. A hímek továbbra is nagy eréllyel, míg a nőstények lassabban gyarapodnak.

3. 6-8 hónapos kor A hímek és a nőstények között 6 hónapos korra látványossá válnak a különbségek a beinduló ivari működés következtében.
A hímek nagytestűek, lomhák, nagyobb fejűek, elkezdenek jellegzetes váladékukkal jelölni, és ivaros bundaszaguk. A végbélnyílás alatt két here száll le a herezacskókba, és a térdek magasságában, a pénisz tasaknyílása is megtalálható középütt.
A nőstények sokkal kisebbek, kecsesek, fürgék, és finom vonalú fejük van. Az ivaréréskor náluk is kialakul a jellegzetes bundaszag, de sokkal szolidabb, mint az ivaros hímé. A végbélnyílás alatt a nőstényeknél megtaláljuk a péranyílást, és a hason pedig a 4 pár emlőbimbót.

A nőstények ivarérése 6-12 hónapos korra tehető, amikor az első tüzelés is megjelenik. Az őszi születésű nőstények már a következő év tavaszán ivarzanak, és az utódok kihordására is képesek.
A tulajdonképpeni tenyészérettséget 9-11 hónapos korra teszik.

   Hím görény

A NŐSTÉNY IVARI MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI
A nőstények szezonálisan polyoestrusosak, azaz egy tenyészszezonban többször is ivarzanak. A márciusban vemhesült vagy álvemhessé lett nőstények a kölykök leválasztását, vagy az álvemhesség végét követően később újra ivarzanak. A természetben a tenyészszezon március közepétől augusztus végéig tart. Érzékenyek a nappali (világos) órák számának változásaira. Tavasszal a megvilágított órák számának növekedésére indul be az ivari működés (16 óra megvilágítás, 8 óra sötét). Emellett az ivarérő nőstény első ivarzásának időpontját befolyásolja a tápláltsági állapot, és a testsúly is. Az alultáplált, tápanyaghiányos és a túltáplált állatok ivarzása is később jelentkezik. Az ivarzáshoz szükséges minimum testtömeg a 450-500 g. A környezeti hőmérséklet szintén befolyásolja az ivari ciklus beindulását. Azonban a lakásban tartott állatoknál a fentiekhez képest eltérőek tapasztalatok. A lakásban nagyjából egész évben ugyanaz a hőmérséklet van télen-nyáron, ha sötétedik; felkapcsoljuk a villanyt. Ez görény ivari ciklusát bizony képes megtréfálni, ezért a házikedvenc görényeknél szélsőséges esetben találhatunk késő ősszel, és télen is betüzelő/ivarzó egyedeket.
A tüzelés normál esetben kb. 3 hétig tart, majd a petefészken a tüszők elsorvadnak párzás hiányában, és új tüszőnövekedési hullámok veszik kezdetüket a szezon végéig, amikor is a petefészek működése nyugalomba vonul. Ez vadon élő nyérceknél működik. Azonban az olyan háziasított fajokban, mint a vadászgörény; ez bonyolódik. Ugyanis a vadászgörény tüzelése alatt az ivarzásért felelős ösztrogéntermelő tüszők ugyan egy idő után elsorvadnak, de azonnal újabbak indulnak fejlődésnek, ami miatt a vérben állandó ösztrogénszint alakul ki, és folytonos ivarzás figyelhető meg heteken, hónapokon keresztül. Ezt a jelenséget tüszőperzisztenciának, hyperoestrogenismusnak nevezzük.
A tüzelés (ivarzás) külső jelei: A péra sokszorosára duzzad, mely maximális méretét az ivarzástól számított 1 hónapon belül éri el, majd a párzás után 1-3 héttel szépen visszahúzódik.
Viselkedésbeli változások: Nyugtalanná válik, csökken az étvágya és a gazdával/játékaival is úgy kezd bánni, mintha a kölykei lennének. Dominánsabbá válik más nőstényekkel szemben.

Felvetődik a kérdés, hogy miért nem történik spontán ovuláció, és lendül át sárgatest fázisba (vagyis elmúlik az ivarzás), majd utána – párzás hiányában – kezdődhetne újra a tüszők érése és egy újabb ivarzás. A vadászgörény indukált/provokált ovulátor. Ez azt jelenti, hogy a tüszőrepedéshez, és az ezt követő sárgatest képződéshez (vemhességet fenntartó, progeszteront termelő, ovulált tüszőből) csak párzást követően kerülhet sor. A behatolás hiányában az ovulációt nem tudja kiváltani önmagában sem a hím jelenléte és udvarlási magatartása (pl. nyakharapás, maga alá gyűrés) sem. A párzás, mint szomatoszenzoros inger, felszabadítja azt a hormont (GnRH) a hypothalamusból, ami kialakítja az ovuláció kiváltásához szükséges luteotróp hormon (LH) vérbeli csúcsát, és ezáltal a tüszőrepedést.

 

IVARZÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJAI – MIÉRT KELL MEGSZÜNTETNI?
A fentiek értelmében egy görénytartónak már kölyökkorban el kell dönteni, hogy mit fog tenni, mikor a nőstény görénye ivaréretté válik, és tüzelni kezd. A tüzelés kezelésének elmulasztása az állat életébe kerülhet.
A hobbitartónak, vagy első görényesnek javasolható megoldás az első tüzeléskor elvégezhető ivartalanítás. Legkorábban 8 hónaposan érdemes ivartalanítani. Ha esetleg ezidő előtt tüzelne be, akkor végeztessük el a műtétet a tüzelés kezdetétől számított 1-2 héten belül. Ha valaki elszánt tenyésztési babérokra szeretne törni, az nagyon alapos faji, szaporodásbiológiai, állattenyésztési tanulmányokat igényel, anyagi keretet egyszerre 8-12 kölyök felneveléséhez, felelősséget, konkrét tenyészcél kialakítását…stb. A görénytenyésztéshez is, mint minden faj tenyésztése esetén széles körű informáltság, genetikai ismeretek, hely (!), és kellő alázat szükségeltetik. Szaporítóvá könnyen lehet válni, amivel évtizedek alatt is alig kiküszöbölhető károkat idézhetünk elő eme nemes fajban. Csak azért, hogy egyszer legyen egy alom – senki ne fedeztesse be a görényét.
A tenyésztők a tenyésztési programjuk (párosítási terv) alapján befedeztetik azt a tüzelő nőstényüket, akitől almot szeretnének az idén a kiválasztott hímmel. Ha azonban olyan nőstényük tüzel be, akit most „pihentetni” szeretnének, de jövőre, vagy a következő tüzelést megvárva be fogják fedeztetni, különféle megoldást választhatnak az ivarzás megszüntetésére (lsd. később). Ha kiöregedett nőstényük a tenyésztésből; az ivartalanítást érdemes választani.

 

IVARZÁS MEGSZÜNTETÉS ELMARADÁSA ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI - HYPEROESTROGENISMUS
A fentebb említett folyamatos ösztrogénhatás miatt - közbe avatkozás nélkül - a nőstény ivarzani fog heteken, hónapokon át és számolnunk kell ennek következményeivel. Többek közt dermatológiai, vérképző szervi és egyéb tünet együttessel fogjuk magunkat szembe találni. A kórosnak mondható 3 hetet is meghaladó tüzelés. Ezt a görényesek „túltüzelésnek” is hívják.

 

Tünetek
1. Bőr:
Egyre súlyosbodó, nem viszkető, szimmetrikus szőrhullás alakul ki, amely semmilyen kezelésre nem reagál, és az állat akár a teljes szőrtakaróját is elvesztheti. Csak a fejen, lábakon, és a háton marad némi szőr. Kialakulhat hyperkeratosis (kóros elszarusodás) is a bőrfelszínen.

2. Vöröscsontvelő: a hosszas ösztrogénhatás súlyosabb támadáspontja, melynek során a vér sejtes elemeinek őssejtvonalai károsodnak, és súlyos aplasticus anaemia (csontvelőelégtelenség) alakul ki, amely végzetes az állatra nézve. Az állat étvágytalan, lesoványodik, gyenge, letargikus. A vér fehérvérsejtjeit képző sejtvonalainak károsodása miatt sérül a védekező rendszer és fogékonnyá válik a másodlagos bakteriális fertőzésekre (méhgyulladás, tüdőgyulladás). Testszerte a bőr alatt, és a gyomor-bélrendszerben vérzések lépnek fel, mert a vérlemezkék (thrombocyták) is kórosan megfogynak.

3. Halovány (porcelánfehér) nyálkahártyák

4. Méh: méhnyálkahártya mirigyes-tömlős túltengése figyelhető meg. A bőrt, a csontvelőt, és a méhet érintő károsodások egymás után, és egyidőben is bekövetkezhetnek.

Mi a teendő?
Minél hamarabb tudomásul kell venni, hogy a hosszas ivarzás a görényre nézve egy életet veszélyeztető, súlyos, egészségkárosító folyamatba csap át. Ha nem történik állatorvosi gyógykezelés valamilyen formában, az állatot el fogjuk veszíteni!
Az állatorvos vért vesz hematológiára, csontvelő mintát a súlyossági fok megállapításához, és felméri az állat általános állapotát.

 

Gyógykezelés
1. Hormon kezelés
Időben történő kórhatározás esetén 100 NE (nettó egység) humán chorion gonadotropinnal (hCG) kiváltható az ovuláció.
Az ovulációval megszűnik az ivarzás, kinő a szőrzet heteken belül, és 42 napos álvemhesség alakul ki.

2. Fedeztetés vasectomizált hímmel
A hormonkezelés alternatívája, hogy egy elkötött ondóvezetékű (vasectomizált) hímmel fedeztetjük be a nőstényt, és bár nem termékenyül meg, de meg lesz a kellő szomatoszenzoros inger ahhoz, hogy kiváltsa az ovulációt és elmulassza az ivarzást. A fedeztetést követően 42 napos álvemhesség alakul ki.
Ha először nem reagál a hormonkészítményre és a fedeztetésre sem, akkor meg kell ismételni azokat újra 10-14 nap múlva.

3. Ivartalanítás
Kezdeti stádiumban kivitelezhető, amíg az állat műthető állapotban van (nincs hematológiai eltérés).

4. Vértranszfúzió
Súlyos fokú anaemia (vérszegénység) esetén életmentő lehet. A görényeknél nincsenek külön vércsoportok, így bármelyik egészséges görény adhat vért egy másiknak. Általában 1,5 kg feletti hím görények szoktak véradóként szolgálni.

5. Csontvelő működés támogatása
Erythropoietin (EPO), és anabolikus szteroidok adása. Az EPO egy fehérjetermészetű hormon, amely a vörösvérsejtek termelődését szabályozza, és elősegíti az érésüket. Az álvemhesség alatt normalizálódnak a hematológiai mutatók, heteken belül visszanő a szőrzet, és javul az általános állapot. Visszatér a nyálkahártyák egészséges rózsaszíne, az állat élénkül, és az étvágya is megjön.

Differenciál diagnózis
Ha a kezelést követően is csak tovább ivarzik a nőstény, tovább kell gondolkodnunk. Szóba jöhetnek a petefészek eredetű ösztrogéntermelő daganatok, amelyek fiatal állatokban azért viszonylag ritkák. Ha ivartalanított nőstényen észlelünk ivarzási tüneteket gondolnunk kell a FADC (Ferret Adrenal Disease Complex) – a görények mellékvese túlműködési kórképére, és az esetleg ivartalanításkor visszamaradt petefészek maradványok okozta ösztrogénhatásra (Ovarian Remnant Syndrome).

Kórjóslat
A megfelelő időben felismert ivarzás és kész elnyomási terv megakadályozza a betegség kialakulását. Ha mégis kialakul a kórkép, még kezdeti stádiumban könnyen gyógykezelhető. Azonban ha a súlyos anaemia kialakul, akkor már kétes-rossz kórjóslattal számolhatunk a csontvelő károsodás mértéke függvényében.

 

Készítette: Molnár Szabina

Elérhetőségeink

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
                 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 

Messengeren is kereshet minket a kód beolvasásával, vagy kattintson a képre!

Adószám, számlaszám

Adószám: 18213609-1-42

Számlaszám: 11600006-00000000-49134391 Erste Bank

IBAN: HU17116000060000000049134391

 

Cím